Agrárkonferencia a portfolio.hu szervezésében

November 30-án és december 1-jén kétnapos agrárkonferenciát szervezett a portfolio.hu, ahol a szakma értékelte a most záruló évet és előretekintett a 2018-as évre. A konferencián nagy hangsúlyt kapott az uniós agrártámogatások kérdése, azon belül is különösen a beruházások támogatását célzó programok értékelése és a projektek finanszírozása. A konferencián elhangzottakról tapasztalataink és a portfolio.hu tudósításai alapján adunk egy rövid összefoglalót.  

A konferencián, melyen mintegy 700 érdeklődő vett részt, a Start Zrt-t Bencze Margit üzletág igazgató képviselte, aki így foglalta össze tapasztalatait: „A konferencián hallottak megerősítették a szektorral kapcsolatos eddigi tapasztalatainkat, mely szerint finanszírozói/garantőri oldalról alkalmazkodni kell az agrárvállalkozások sajátos igényeihez, esetenként egyéni igényeihez. A Vidékfejlesztési Program sikeres megvalósításában nélkülözhetetlen a pénzügyi szektor rugalmassága. Az agrárvállalkozások igényeihez és lehetőségeihez igazodva a Start Garancia Zrt. agrárfejlesztési pályázati garanciát kínál a támogatást elnyert vállalkozásoknak az 50%-os támogatási előleg igénybevételéhez, anélkül, hogy ügyfeleinek fedezetet kellene nyújtania.”

 

Hogyan halad a Vidékfejlesztési Program megvalósítása?

Eltérő vélemények fogalmazódtak meg a Vidékfejlesztési Program eddigi eredményeivel és jövőjével kapcsolatban a siófoki Agrárszektor konferencián. A pályázati kiírások többszöri módosítása, az új bírálati rendszer felállása, valamint a 2018-as kifizetésekre vonatkozó várakozások egyaránt terítékre kerültek.

Felvezető előadásában Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a Vidékfejlesztési Programról beszélt, melyet az Európai Uniós átlagnál valamivel gyorsabban fogadtak el Magyarországon. A program elfogadása utáni második év végéig 69 pályázat jelent meg (ebből 36 lezárt, 33 nyitott), 1 315 milliárd forintos keretösszeggel. Eddig a források 12,9 százaléka (167,4 milliárd Ft) került kifizetésre. Két új felhívás megjelenése várható december közepén: energiahatékonyság javítását célzó beruházások (35 milliárd Ft), illetve borszőlő ültetvény telepítését támogató beruházások (4 milliárd Ft) nyerhetnek támogatást. A helyettes államtitkár elmondta, hogy idén még több területen (kertészeti gépbeszerzések, külterületi út, terménytároló, gyógynövény, kertészet) is további döntéseket fognak hozni.

              Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára

Szintén a helyettes-államtitkár mondta el, hogy az előző időszakok tapasztalatai alapján a pályázatok 10-15 százaléka nem valósul meg. Ugyanezeket a forrásokat a fókuszterületeken kell hagyni, de új pályázatokat lehet kiírni – tette hozzá.

A jelenlegi kifizetési helyzetet eltérően ítélték meg a vidékfejlesztései panelbeszélgetés résztvevői. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese többek között nehezményezte, hogy európai mércével mérve rekord számban kerültek módosításra a pályázatok. Meglátása szerint az, hogy összesen mintegy 300 módosításra volt szükség, azt jelzi, hogy nem volt megfelelő a pályázatok előkészítése. Mezei Dávid szerint ez pályázatonként kevesebb, mint öt módosítást jelent, amit nem tart túl soknak, figyelembe véve, hogy sok módosítás a pályázatok határidejét tolta csak ki. Sokszor egyébként a MOSZ javaslatai alapján módosították a pályázatokat – jegyezte meg az államtitkár. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egyetértett azzal, hogy olyan rendszerre van szükség, ami rugalmas és gyorsan reagál a pályázói igényekre. Ha egy pályázaton lehet javítani, azt meg kell tenni, ettől lesz működő a rendszer, nem számít, ha rekordot döntünk – tette hozzá.

Mezei Dávid emlékeztetett rá, hogy a sokat kritizált 10 százalékos szabály – mely megkövetelte 10 százalék elköltésének igazolását hat hónapon belül – kivezetésre kerül. A helyettes államtitkár szerint az egyébként szankció nélküli szabályozás célja az volt, hogy lássák, ki az, aki komolyan gondolja a beruházások megvalósítását. A pályázóknak ugyanakkor továbbra is el kell majd tudniuk számolni a támogatás 10 százalékával 12 hónapon belül – tette hozzá.

A résztvevők abban sem értettek teljesen egyet, hogy a tavaly felállt állami pályázatértékelő rendszer mennyire működik jól és mennyire gyorsította fel az elbírálásokat.

Mezei Dávid védelmébe vette az új elbírálási rendszert, úgy gondolja, hogy a támogatási döntések elhúzódása elsősorban annak volt köszönhető, hogy a hiánypótlásoknak több teret engedtek.

A panelbeszélgetés végén a szakértőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy számítanak-e a kifizetési ütem jelentős felgyorsulására 2018-ban. Máhr András nagyon szeretne hinni abban, hogy az előző évekhez képest jobban sikerül megközelíteni a költségvetésben tervezett kifizetéseket, de komoly kétségei vannak a beruházási források kifizetésével kapcsolatban. Mezei Dávid bízik abban, hogy 2018 a kifizetések éve lesz, míg Győrffy Balázs szerint a válasz függ az egyes beruházások komplexitásától.

 

Megoldott a projektek megvalósításának finanszírozása? – Ahogyan a bankok és a vállalkozók látják

A bankok képviselői szerint rengeteg előnyös finanszírozási lehetőség áll most a gazdálkodók rendelkezésére, az uniós források mellett egyre kedvezőbb feltétekkel érhetőek el a banki hitelek. Az elmúlt egy-két évben erős hitelkínálati piac alakult ki és úgy tűnik, az nyeri a versenyt, aki rugalmasságot és személyre szabott termékeket kínál.

De vajon hogy viszonyulnak az agrárvállalkozók a bankokhoz és milyen elvárásokat támasztanak a hitelintézetek a gazdákkal szemben?

A konferencia résztvevőinek körében a helyszínen végzett felmérésből kiderült, hogy főleg a túlzott biztosítéki követelmények, illetve a bonyolult igénylési folyamat miatt tartanak az agrárágazat egyes szereplői a hitelfelvételtől.

A bankok elmondták, hogy súlyos veszteségeket kellett elkönyvelniük a recesszió éveiben, ezért szigorítottak biztosítéki elvárásaikon, feltételeiken, de az elmúlt néhány évben szemléletváltás történt. Nyitottabbá váltak az agrárium szereplőinek igényei felé, új garantőrintézményekkel bővült a piac, illetve gyorsabbá vált a hiteligénylés folyamata.

A bankok ma már rugalmasabban állnak a biztosíték kérdéséhez a hiteligénylésnél és például, ha egy kisvállalatnál nem áll rendelkezésre tárgyi biztosíték, akkor egyéb hitelgarancia lehetőségekkel is lehet élni. A biztonság továbbra is fontos a bankszektor szereplőinek.

A bankok részéről problémaként jelentkezik a bonyolult mezőgazdasági cégstruktúrák megértése, átlátása és kezelése.

A pénzügyi szektor úgy látja, hogy a vállalkozásoknál erősíteni szükséges a tudatos pénzügyi tervezést.

Hogyan látják mindezt a másik oldalról, a vállalkozók oldaláról?

„Azt a fejlesztést vagy beruházást, amely csak támogatással valósulhat meg, nem biztos, hogy érdemes megcsinálni.” – vélekedett Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki szintén úgy ítéli meg, hogy bőség van most a finanszírozásban, így a bankok kénytelenek versengeni egymással. A jövőben újabb bankot tervez bevonni a vállalat finanszírozásába, illetve felhívta a figyelmet a támogatások piactorzító hatására, ami az ágazat szereplőinek sem jó.

Horváth Péter, a takarmányozási piacon érdekelt UBM Csoport igazgatósági tagja elmondta, hogy jelenleg négy-öt bankkal állnak szerződésben, örömmel tapasztalja, hogy egyre több banknál van agrárszakértői csapat, amely kizárólag a szektorra koncentrál, így átlátják a szereplők jellemzőit, nehézségeit, például tudják, hogy van egy jelentős potenciális ügyfélkör, amelyik biztosan tud fizetni, viszont jelentős késéssel.

Kicsit másképp látja a helyzetet Csizmadia György, az Alba Fructus Gyümölcslégyártó Kft. tulajdonosa. Véleménye szerint a kertészet annyira speciális, hogy egyelőre kevés hitelintézet érti meg az igényeit (nagy beruházási igény, hosszú megtérülési idő), ezért gyakran találkozik teljesíthetetlen feltételekkel. Épp ezért olyan bankkal elégedett, amelyik üzlettársként tekint rá, illetve utalt arra, hogy más országokban – például Lengyelországban – erre a tevékenységre jóval nagyobb támogatást kaphatnak a gazdák.

Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa cége bemutatását azzal indította, hogy saját erőből nem tudta volna létrehozni a jelenlegi termelési kapacitást, de minden esetben szükség volt megfelelő banki hitelkonstrukcióra. Vállalkozói oldalról szerinte a jól meghatározott hitelcélok és az ütemezés a kulcs, ha ez megvan, akkor a biztosítéki rendszertől sem kell félni, az ember akár a saját vagyonával is vállalhat kötelezettséget, de ehhez tényleg az kell, hogy biztos lehessen benne, vissza tudja fizetni.

 

Lesznek-e uniós agrártámogatások 2020 után?

Amiben alighanem a konferencia valamennyi résztvevője egyetértett, hogy uniós fejlesztési támogatásokra a magyar mezőgazdaságnak 2020 után is szüksége lesz, hogy megőrizzük és tovább növeljük versenyképességünket Európán belül és kívül. Arra viszont a témával foglalkozó panelbeszélgetés résztvevői már nem vállalkoztak, hogy a 2020 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklusban várható támogatások összegét megjósolják.