Az agrárfejlesztési beruházási támogatások 62%-ának már megvannak a nyertesei

A Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága, a Miniszterelnökség az agrárvállalkozások számára 11 beruházási támogatási pályázatot írt ki, 330 milliárd forint keretösszeggel. A pályázatok a mezőgazdaság és állattenyésztés szinte minden szegmensét lefedik, az állattartó telepek korszerűsítésétől és építésétől kezdve a kertészeteken át a feldolgozóiparig. Az egyes pályázatok keretösszegei az adott ágazat méretéhez és beruházási szükségleteihez igazodva eltérőek. Míg a juhtelepek beruházásaira mindössze 4 milliárd forint a keret, addig a feldolgozóipar (mezőgazdasági termékek értéknövelése) 151 milliárd forinthoz juthat. Ugyancsak jelentősen eltér az egyes pályázatok között az egy projektre jutó átlagos támogatási összeg is.

Április végéig már mintegy 205 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés, aminek 2.760 nyertes vállalkozás örülhetett.

Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy az egyes pályázatokon eddig mennyi támogatásról döntött a Miniszterelnökség.

A keretösszegek kihasználtsága rendkívül diverzifikált. Összértékben a legtöbb támogatásról a mezőgazdasági termékek feldolgozását elősegítő pályázati felhívásban döntöttek, ugyanakkor az itt megítélt több mint 53 milliárd forint támogatás mindössze 35%-a a meghirdetett 151 milliárd forintos keretösszegnek.

Ezzel szemben a sertéstartó és a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését célzó egyenként közel 20 milliárd forintos keretösszegek nem bizonyultak elegendőnek. Előbbi esetében 24,9 milliárd forint támogatásról döntöttek, utóbbi esetében pedig 28,3 milliárd forintról, amely 143%-os keretkihasználtságot jelent.

Miután a programok összesített keretösszege nem változhat, várhatóan az Irányító Hatóság átcsoportosításokat fog végrehajtani, annak érdekében, hogy a támogatások azokra a területekre jussanak el, ahol legnagyobb azokra az igény.
Az Irányító Hatóságnál az is bevett gyakorlat, hogy a keretnél nagyobb összegű támogatásról döntenek, mivel várható, hogy a támogatott projektek egy része, akár 10-20%-a, nem valósul meg. Amennyiben a ténylegesen felhasznált támogatások meghaladják a keretösszeget és átcsoportosításra sincs lehetőség az uniós források között, akkor a Kormány az államháztartás terhére fizeti ki a többlettámogatásokat.

Néhány konstrukció keretösszegeinek eltérő kihasználtságát jól szemlélteti az alábbi grafikon.

Természetesen az egyes pályázati konstrukciók között nemcsak a keretösszegek és azok kihasználtsága mutat jelentős szórást, hanem az odaítélt támogatások átlagos értéke is.
Míg az egy projektre odaítélt átlagos támogatási összeg a juh- és kecsketartó telepek esetében a legalacsonyabb, mindössze 14 millió forint, addig a mezőgazdasági termékek értéknövelése esetében meghaladja a 167 millió forintot.

Az új kormány megalakulása ismét változást hoz a Vidékfejlesztési Program szervezeti struktúrájában. Mint ismeretes, 2014-ben a Földművelésügyi Minisztériumtól a Miniszterelnökséghez került az irányító hatósági szerep, 2018-ban pedig visszaáll a 2014 előtti struktúra, azaz az agrártárcához, mostani nevén az Agrárminisztériumhoz, kerül a Program irányítása. Az agrárium képviselői, különösen az agrárvállalkozások, remélik, hogy a szervezeti változás nem eredményezi a támogatási programok megvalósításának időszakos leállását vagy a folyamatok lassulását.